A jurta

 

Honfoglaló őseink vándorló életmódot folytattak, folyamatosan mozgásban voltak, költöztek, vándoroltak. Szükségük volt egy könnyű, gyorsan felállítható és szétszedhető, télen meleget adó, nyáron hűsítő szállásra. Ez a jurta, mongol nevén az "eszgij-ger" azaz a nemez ház. Kerek alaprajzú, szétszedhető, szállítható, nemezzel borított. Télen véd a hidegtől, nyáron a melegtől.

 

A jurta borításához nagy mennyiségű nemezre volt szükség.Egy jurtához 150-200 juh egy teljeé évi gyapjú mennyisége volt szükséges.Új jurtát csak a menyasszony kapott hozományként,a többi asszony csak javítgatta a nemezlapokat.
A jurtában mindenkinek megvolt a maga helye. A bejárat délre néz, a keleti oldal az asszonyok birodalma, itt van a konyha, itt tárolják az élelmet és az aprónép is itt játszik. A nyugati oldal a férfiaké, itt őrzik a fegyvereket, a szerszámokat, télen a fiatal jószágot. A jurta közepén tűzhely van, itt készülnek az ételek.
A bejárattal szemben találjuk a házioltárt, és ez a vendég helye is. A falakon nemzből kivágott és kivarrt istenek, totemek védték a jurta lakóit a gonosztól.

A jurta szavunk török eredetű és eredetileg a belső-ázsiai sátortípusra vonatkozott. Az ázsiai népeknek kétféle ősi sátor típusát ismerjük: a kupolatetős kibitkát, amelynek egyik formája a jurt vagy jurta; ennek törzse henger alakú, kör alapra épül, oldala rácsos ollószerkezet, tetejét karikába fogott lécek takarják és általában nemezzel fedik be. A másik a sátortetős fajta, amelynek gyűjtőneve a "fekete sátor" (tente noire) és főleg az arabok és a tuaregek használják. A jurta első említése a Kr. előtti 150-110 közötti időből származik, amikor a nomádok o-sun fejedelméhez nőül adott kínai hercegnő, Hszi-csün versében így szólal meg: "Sátor az én házam énnekem, és ponyva itt a fal". A Krisztus előtti idők jurtájáról, annak nemeztakarójáról és berendezési tárgyairól az altaji fejedelmi sírokból sok adattal rendelkezünk. A magyarok sátrát Jakubi Kr.u. 891-ben így jellemezte: "a török gubba (jurta) kupola, hajlított bordázatú (mullada'a), ló- és ökörbőrből készült szíjak fogják össze és nemezzel van befedve".
 

Kapcsolódó linkek:

Kiszely István: A magyar nép őstörténete

nemez.hu

Terebess szórólapok

Köszöntsük ma Bence nevű ismerőseinket!
K2011-07--0089.jpg

Látogatóink száma:

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter